Nagyon �rdekes cikket szeretn�nk megosztani az olvas�kkal, az amerikai Texas University egyik kiadv�ny�b�l mer�tett�k. Ebben mer�ben elt�r� oldalr�l k�zel�tik meg a l�takarm�nyoz�st: nem a l� oldal�r�l, hanem a k�rnyezet�re tett hat�sok fel�l. Az�rt gondoltam erre a cikkre, mert �gy mindenki l�thatja, hogy mennyivel el�r�bb tartanak a fejlett orsz�gok a l�takarm�nyoz�s tekintet�ben is, de mindennek ellen�re lemarad�sunk tal�n nem is olyan nagy baj. Ha az Eur�pai Uni�hoz akarunk csatlakozni, akkor senki sz�m�ra sem k�rd�ses, hogy k�rnyezetv�delmi szempontb�l hagynak a legt�bb k�v�nnival�t maguk ut�n a volt Kelet- Eur�pai blokk orsz�gai. Ezt most biztosan sokan nem �rtik. Arr�l van sz�, hogy az �llatokkal feleslegben megetetett takarm�nyok ki�r�lnek a l� szervezet�b�l, �s ez - egy nagy l�tsz�m� �llattart� telepen jelent�s k�rnyezeti k�rt�telt tesz.

 Az USA K�rnyezetv�delmi �gyn�ks�ge a k�zelj�v�ben le akarja cs�kkenteni azt az �llatl�tsz�mot, ami felett koncentr�lt ipari �llattart� telepnek min�s�t egy m�nest. Eddig ez a sz�m 500 l� volt, ezt k�v�nj�k 150- re cs�kkenteni. M�s gazdas�gi �llatfajokn�l ez nem �jkelet� probl�ma, rendk�v�l szigor� k�rnyezetv�delmi el��r�sokat kell betartaniuk, melyek jelent�s beruh�z�sokat ig�nyelnek. Vannak ezen szab�lyoz�sok k�zt �sszer�ek �s teljesen �rtelmetlenek.

 A lovasok �ll�spontja ( az USA-ban ) teljesen �rthet�, mely szerint maxim�lisan takarm�nyozott l�t�l lehet csak a legjobb eredm�nyt elv�rni. Senki sem akar olyan takarm�nykever�ket etetni, mely elveszi az es�lyt az �llatt�l, hogy genetikai k�pess�geit teljes k�r�en kiakn�zhassa.
 Nagyon sokan p�ld�ul felemelik a takarm�nyadag feh�rjetartalm�t, ha a l� edzeni kezd, holott nem bizony�tott t�ny, hogy mennyire n� a l� feh�rjeig�nye a munk�val. Az viszont igen, hogy a feleslegben etetett feh�rje energi�t von el a szervezett�l – a munkav�gz�s terh�re. Val�j�ban a takarm�nyadag egys�gre vet�tett energia tartalm�t kellene emelni, amit ak�r a feh�rjetartalom cs�kkent�s�vel is el lehet �rni. �gy kisebb a nitrog�n �r�t�s, amivel cs�kken a k�rnyezeti �rtalom. Egy amerikai felm�r�s szerint az �tlagos USA takarm�nykever�kek az NRC aj�nl�s �tsz�r�s�t tartalmazz�k r�zb�l, de ugyanez elmondhat� a cink, kalcium, foszfor �s mang�ntartalomr�l is.
 ( Az igazs�ghoz hozz�tartozik az is, hogy az amerikai NRC szabv�ny, mely az �sszes gazdas�gi �llatfaj sz�ks�gleteit megadja – ide�lis k�rnyezeti t�nyez�k mellett is t�l alacsony. )
Sz�ks�ges az ilyen magas �sv�nyi anyag tartalom ?
Val�sz�n�leg nem, nem lenne szabad engedni ilyen takarm�nykever�kek gy�rt�s�t. A takarm�nyosoknak meg kellene v�ltoztatni az elk�pzel�seiket. A teljes�tm�ny optimaliz�l�sa mellett a k�rnyezeti k�rt�tel minimaliz�l�sa legyen a c�l. ( Itt jegyzem meg, hogy a l� nem szarvasmarha, ahol nem a maxim�lis tejtermel�s, hanem a folyamatosan magas termel�s a c�l. A lovasokn�l  a versenyen - egy szint felett nem a r�szv�tel -  hanem a gy�zelem a c�l, azaz a maxim�lis teljes�tm�ny. )
A lovak legnagyobb k�rnyezeti kihat�sa a nitrog�n, az �sv�nyi anyagok �s a b�lben el� bakt�riumok �r�t�se.
A nitrog�n a szervezetb�l egyr�szt a vizeleten kereszt�l karbamid, m�sr�szt a tr�gy�ban feh�rje form�j�ban t�vozik. A karbamid k�nnyen alakul amm�ni�v�, mely m�rgez� g�z. Eg�szs�gk�ros�t� hat�s� mind a l�ra, mind az emberre. ( Ki nem volt m�g olyan ist�ll�ban, ahol cs�pte a szem�t az amm�nia ?) Ha verseny el�tt a lovakat rosszul szell�ztetett ist�ll�ban tartjuk, akkor garant�ltan romlani fog a teljes�tm�ny�k. A kibocs�tott feh�rje k�nnyen bomlik le nitr�tt�, mely az es�vel a talajba ker�lve szennyezi a vizeket. Ennek a maxim�lt mennyis�ge 10 ppm. A tr�gy�t, ha a n�v�nytermeszt�sben akarjuk hasznos�tani, akkor nitrog�nt kell hozz�adnunk, mert t�l alacsony a nitrog�n : foszfor ar�nya. A tr�gy�ban a nitrog�n k�t�tt form�ban van jelen, ami miatt nem igaz�n hozz�f�rhet� a n�v�nyeknek.
A tr�gy�ban tal�lhat� �sv�nyi anyagok k�z�l k�ts�gtelen�l a foszfor van jelen a legnagyobb m�rt�kben. A foszf�t form�ban l�v� foszfor v�zold�kony, �gy a felsz�ni vizekbe ker�lve komoly alg�sod�st okozhat. Az alg�k elszaporod�s�val cs�kken a v�z oxig�n tartalma, ami megnehez�ti �s k�ros�tja az egy�b v�zi �l�l�nyek �let�t. Az USA-ban sok hely�tt a talaj foszfor tartalma az elk�vetkezend� 100 �vre elegend� lenne a n�v�nyek n�veked�s�hez. A r�z �s cink nagyon sok v�zi mikroorganizmus sz�m�ra m�rgez�.
A n�trium f�leg a vizelettel �r�l, ami miatt a felsz�ni �s egy�b m�lyebben fekv� v�zr�tegek gyakorlatilag ihatatlanul s�ss� v�lnak, v�lhatnak. 
A tr�gy�ban tal�lhat� bakt�riumok  a legvesz�lyesebbek az emberre. Az E. coli �s szalmonella fert�z�s komoly vesz�lyt jelentenek. Egy kutat�s kimutatta, hogy a lovak 80 % - a hordozza a szalmonell�t �s ezek 20 % - a �r�ti is. Nagyon komoly bakt�rium sz�r� berendez�seket kellene a j�v�ben mindenhol be�p�teni az iv�v�zrendszerbe, ha ezt a probl�m�t m�sk�pp nem siker�l orvosolni.

A lehets�ges megold�sok :

El�sz�r is a takarm�nyosoknak a lehet� legpontosabban meg kellene hat�rozniuk a lovak sz�ks�gleteit, k�l�n�s tekintettel a n�veked�s �s munkav�gz�s feh�rje �s �sv�nyi anyag ig�nyeire. Nagyon fontos lenne megb�zhat� em�szt�si k�s�rletek v�gezni a pontos felsz�v�d�s m�rt�k�nek meghat�roz�s�ra. Mindezid�ig csak eleny�sz� sz�mban k�sz�ltek ilyen k�s�rletek m�s �llatfajokhoz k�pest. Javasolj�k a fit�z enzim, szerves mikroelemek �s amm�nia megk�t� anyagok haszn�lat�t. Mindezek egy�ttes haszn�lat�val cs�kkenthet� lenne a k�rnyezeti k�rt�tel.

Tov�bb� a takarm�nyosoknak el k�ne kezdeni�k olyan takarm�ny kever�keket gy�rtani, melyek tudom�nyos ismeretekre, nem pedig a marketingre t�maszkodnak.

Gondolom mindenki egyet�rt azzal, hogy Magyarorsz�gon ez a probl�ma m�g nem l�tezik. Itt m�g nagyon kevesen takarm�nyozz�k lovaikat maxim�lisan, �pphogy megkapj�k azt a napi takarm�nyadagot, amit�l nem fogynak le ( tisztelet a kiv�telnek ). Ett�l f�ggetlen�l szerintem ez egy nagyon tanuls�gos cikk, mely el�revet�t egy lehets�ges probl�m�t �s megold�sokat is k�n�l. A gondolat�breszt�sen t�l szerettem volna r�vil�g�tani arra, hogy �sszer�en pr�b�lja meg mindenki takarm�nyozni lovait, ne a pillanatnyi divathull�mokhoz alkalmazkodva. A l�takarm�nyoz�s olyan mint a magyar foci, mindenki nagyon �rt hozz�, b�r �rveiket nem tudj�k al�t�masztani.  Mint az a cikkb�l is kider�l, a feleslegben etetett t�pl�l�anyagokt�l lovunk nem lesz jobb. Szervezete nem tud vele mit kezdeni, ki�r�l – ez�ltal csak p�nzkidob�s lesz az eg�sz.

Szerintem �rdemes mindezen elgondolkozni.

Reischl S�muel
Agrokomplex Central Soya RT

A l�takarm�nyoz�sban haszn�latos takarm�ny alapanyagok beltartalmi adatai :

Megnevez�s	Em�szthet� Energia MJ/ kg	Nyersfeh�rje g / kg	Lizin  g / kg
Zab	12,2	91	3,3
Kukorica	16,2	91	2,5
�rpa	13,3	97	2,7
B�za	14,4	130	4
Extrah�lt Napraforg�dara	10,9	452	16,8
Extrah�lt Sz�ja dara  44 %-os	13,2	445	28,7
S�rgar�pa	1,8	12	-
Napraforg� olaj	38	-	-
R�ti sz�na	6,7	80	-
Lucerna sz�na	7,8	150	7,9
B�za szalma	4,1	37	-
Zab szalma	4,2	39	-
Rozs szalma	3,9	43	-

   
 

Az abrakf�l�kn�l  a beltartalmi adatok �tlagos min�s�g�
 alapanyagokra  vonatkoznak, elt�r�s lehet + - 10 %.

3 h�napos csik� 12:1
6 h�napos csik� 11,8:1
12 h�napos csik� 11,5:1
24 h�napos csik� 11,2:1
 
L�tfenntart�s 10,5:1
Vemhes kanca 10,2:1
Szoptat�s kanca 11,9:1
Sportl�, k�nny� munka 10:1
K�zepes munka 9,8:1
Neh�z munka 9,6:1

A lovak v�rhat� sz�razanyag felv�tele testt�meg�k sz�zal�k�ban kifejezve :

Kifejlett lovak	Sz�las	Abrak	�sszes
L�tfenntart�s	1,5-2,0	0-0,5	1,5-2,0
Kanc�k, k�sei vemhess�g	1,0-1,5	0,5-1,0	1,5-2,0
Kanc�k, korai lakt�ci�	1,0-2,0	1,0-2,0	2,0-3,0
Kanc�k, k�sei lakt�ci�	1,0-2,0	0,5-1,5	2,0-2,5
Munka lovak
K�nny� munka	1,0-2,0	0,5-1,0	1,5-2,5
K�zepes munka	1,0-2,0	0,75-1,5	1,75-2,5
Neh�z munka	0,75-1,5	1,0-2,0	2,0-3,0
Csik�k
3 h�nap	0	1,0-2,0	2,5-3,5
6 h�nap	0,5-1,0	1,5-3,0	2,0-3,5
12 h�nap	1,0-1,5	1,0-2,0	2,0-3,0
18 h�nap	1,0-1,5	1,0-1,5	2,0-2,5
24 h�nap	1,0-1,5	1,0-1,5	1,75-2,5

Reischl S�muel
Agrokompex Central Soya RT

--
   Az 1973-as NRC a k�vetkez� aj�nl�st adja a lovak takarm�nyadagj�nak feh�rjetartalm�ra vonatkoz�lag :

500 kg-os kifejlettkori �l�t�meg mellett :

�letkor	Testt�meg kg	Takarm�ny feh�rje tartalma
3 h�napos	110	19%
6 h�napos	225	13,4%
12 h�napos	325	12,3%
18 h�napos	400	11,3%
42 h�napos	500	10%

600 kg-os kifejlettkori �l�t�meg mellett :

�letkor	Testt�meg kg	Takarm�ny feh�rje tartalma
3 h�napos	140	18,6%
6 h�napos	265	13,9%
12 h�napos	385	12,2%
18 h�napos	480	11,1%
42 h�napos	600	10%

   
Feln�tt lovak l�tfenntart�s : 10,0 %
Vemhes kanca : 11,5 %
Szoptat�s kanca : 13,0-13,5 %

1. A lovaknak nem feh�rje sz�ks�glet�k van, sokkal ink�bb olyan aminosavakra van sz�ks�g�k, melyek em�szthet� form�ban jelen vannak a t�pl�l�kban.

2. Ez az�rt nagyon fontos, mert hi�ba hissz�k, hogy minden tekintetben kiel�g�tett�k lovunk sz�ks�gleteit / aminosavakban is /, ha ezeket a t�pl�l�anyagokat nem k�pes megem�szteni.

3. A feh�rje az, amir�l m�r majdnem minden l�tulajdonos hallott, mert sokan e szerint oszt�lyozz�k a k�l�nb�z� l�t�pokat �s koncentr�tumokat / 14-20 % /.

4. A feh�rj�r�l bizony�tott t�ny, hogy etetett mennyis�ge jelent�sen befoly�solja a n�veked�st illetve a tejtermel�st.

5. A leg�jabb kutat�sok szerint a l�n�l a Treonin a m�sodik limit�l� aminosav a lizin ut�n.

6. Nagyon sok l� feh�rjeig�nye a napi adaggal maxim�lisan kiel�g�tett, m�gis t�bb aminosavban hi�nyosan takarm�nyozottak.

7. M�s lovakn�l, melyek csak t�megtakarm�nyokon n�nek fel, k�zepes n�veked�si �tem mellett, szinte minden tekintetben kiel�g�tettek sz�ks�gleteik.

8. Ezen dolgok magyar�zatak�nt a k�vetkez� gyakorlati dolgokat kell figyelembe venni :
- A felsz�v�d�s pontos helye
- A takarm�ny �sszetev�k pontos beltartalmi param�terei �s biol�giai �rt�k�k.
- A feh�rje bevitel pontos mennyis�ge
- Az etet�sek gyakoris�ga
- A k�l�nb�z� takarm�nyok �thalad�si ideje  az em�szt� traktuson.

9. Nagyon sok t�nyez� befoly�solhatja a nyersfeh�rje em�szthet�s�g�t, legf�k�ppen a takarm�nykever�kek energia, rost �s aminosav garnit�r�ja, mindezek miatt sosem szabad em�szthet� nyersfeh�rj�vel sz�molni a lovakn�l, csak nyersfeh�rj�vel.

10.  A k�vetkez� k�s�rletet v�gezt�k el :
- �ves csik�kat 360 kg-os testt�meg mellett naponta k�tszer takarm�nyozt�k
- 60:40 % volt az etetett zab �s lucerna egym�shoz viszony�tott ar�nya, naponta a tests�ly 2,5 %- ban etetve.
- Az NRC szabv�ny figyelembev�tel�vel mind a feh�rje: energia, mind a lizin: energia ig�nyek t�k�letesen ki lettek el�g�tve.

Megnevez�s	Feh�rje%	Lizin%
Zab, 60 %-ban	56	48
Lucerna sz�na, 40 %-ban	62	66
�SSZESEN	118	114

 
11. Az 1989 -es NRC 60 %-os �tlagos feh�rje em�szthet�s�ggel sz�mol. Farley 1995-�s k�s�rlet�ben arr�l sz�molt be, hogy a zab em�szthet�s�ge 53,9 %, m�g a lucernasz�n�� csak 21 % a vakb�lben. Ez�ltal ha a t�nylegesen felsz�v�dott t�pl�l�anyagokat vessz�k lajstromba, akkor a k�vetkez� k�pet kapjuk.

Megnevez�s	Felsz�v�dott Feh�rje%	Felsz�v�dott Lizin%
Zab, 60 %-ban	72,9	62
Lucerna sz�na, 40 %-ban	31,3	33
�SSZESEN	104,2	95*

12. Ezen az �br�n j�l l�that�, hogy hi�ba etett�nk meg az ig�nyn�l 14 % -al magasabb lizint, ha a felsz�v�d�s csak 95 %-os. Hi�ba tartalmaz a lucerna sz�na k�tszer annyi lizint, mint a zab, ha a felsz�v�d�s csak 33 % -os a v�konyb�lben. �gy a kiel�g�tetts�g nem �ll fenn, k�zel 20 % lizint „ elvesztett�nk” .
 
13.   A k�vetkez� k�s�rletben a zab �s a lucerna sz�na hasznosul�s�t hasonl�tott�k �ssze a takarm�ny kever�kkel �s lucerna sz�n�val etetett lovak fejl�d�s�vel.

14. Az eredm�ny meglep� !

15. Mindk�t k�s�rletben az NRC szabv�ny szerinti maxim�lis sz�ks�gleti norm�kat vett�k figyelembe, s�t m�g a zabos takarm�nyadaggal is 115 % -os feh�rje �s 107 % -os lizinszintet �rtek el.

16. 

M�r�s 1. csoport, zab + lucerna sz�na 2. csoport, takarm�ny kever�k + lucerna sz�na
Napi testt�meggy. (kg ) 0,64      0,57
Marmagass�g ( cm )    5,00       6,40
Zs�rk�pz�d�s ( cm )     0,42        0,22

      Teh�t az 1. Csoportban a csik�k kisebb n�veked�si ( marmagass�g ) �rt�kek     mellett, nagyobb napi testt�meg gyarapod�ssal k�tszer annyi zs�rt halmoztak fel szervezet�kben, m�g a magasabb feh�rje : energia �s a magasabb lizin : energia ar�nyt biztos�t� takarm�ny kever�kkel takarm�nyozott csik�k magasabbra n�ttek a k�s�rlet alatt, ugyanakkor v�konyabb „ szalonn�t” n�vesztettek. ( 0,42 cm vs. 0,22 cm ). Mindemellett hangs�lyozzuk, hogy t�bb mint 10 % -al kisebb volt ezen csoport napi testt�meg gyarapod�sa.

17. Egy takarm�nyadag �ssze�ll�t�s�n�l semmik�pp sem el�g csak az NRC szabv�ny �rt�keit kiel�g�teni. Ink�bb takarm�nykever�ket kell etetni, ami megfelel� mennyis�gben em�szt�dik a v�konyb�lben.

18. A k�s�rleti eredm�nyek ellen�re az is el�fordulhat, hogy okszer�en �ssze�ll�tott takarm�nykever�ken �s sz�n�n feln�tt csik�k valamilyen aminosavban hi�nyt szenvednek, m�g a folyamatosan legel� lovak, melyek semmilyen kieg�sz�t�sben nem r�szes�lnek, minden aminosavb�l eleget vesznek fel. Teh�t a folyamatosan az �llat rendelkez�s�re �ll� takarm�nyb�l sokkal jobb az em�szt�s hat�sfoka, hi�ba etetj�k ugyanazt a t�pl�l�anyag �sszet�telt abrakf�l�kkel egy nap k�tszeri alkalommal.

19. A v�konyb�lben a takarm�ny csak 70,4 – 85,7 percig tart�zkodik, emiatt nagyon k�nny� t�lterhelni, �s ez�ltal rontani az em�szt�s hat�sfok�n. Ez azt jelenti, hogy abrakon tartott csik�kn�l behat�rolt, hogy mennyi feh�rj�t k�pesek egy „ adagb�l” megem�szteni �s feldolgozni. P�nikon v�gzett k�s�rlet szerint, ahol sz�j�ra alapozott takarm�ny kever�ket etettek egy nap n�gyszeri alkalommal, egy bizonyos szint ut�n nem n�tt a felsz�v�dott N mennyis�ge.
T�lterhel�d�tt az em�szt�traktus !

20.  A v�gs� k�vetkeztet�st a k�vetkez�k�ppen vonhatjuk le :

Egy etet�sn�l se etess�nk meg lovunkkal 250 grammn�l t�bb nyersfeh�rj�t. Ez azt jelenti, hogy egy j�l �ssze�ll�tott takarm�nykever�kb�l egy 400 kg testt�meg� csik�val semmik�pp ne etess�nk meg 2 kg -n�l t�bbet egy alkalommal, mert nincsen semmi �rtelme. Ez egy 8 % k�r�li feh�rje tartalmat felt�telez a takarm�nykever�kben 2 kg -n�l.

Ha a lehet�s�gekhez k�pest leggyorsabb, leger�sebb n�veked�s a c�l, akkoris el�g egy 14 % feh�rjetartalm�, 12 MJ / kg em�szthet� energia tartalm� takarm�nykever�ket etetn�nk a testt�meg maximum 1,5 % -ban, h�romszori alkalommal naponta. De min�l t�bbsz�r etet�nk egy nap, ann�l jobb a takarm�nyok hasznosul�sa.
Egy csik�, ha ad libitum legelhet, akkor 13 �r�n �t eszik egy nap, �gy a legjobb a takarm�ny hasznosul�sa.

Ez�rt etette 150 �vvel ezel�tt  Sz�cheny naponta h�tszer lovait, nem pedig k�tszer. ( Lehet, hogy � m�r mindezt tudta ? )
 

Reischl S�muel

A legvesz�lyesebb �s legk�lts�gesebb l� megbeteged�s a k�lika. Mi�rt ilyen nagy probl�ma a k�lika, �s mit tehet�nk ellene ?
A v�lasz ezekre a k�rd�sekre val�sz�n�leg a l�  em�szt�traktus�nak fel�p�t�s�b�l �s annak m�k�d�s�nek meg�rt�s�ben rejlik.
Megfelel� takarm�nyoz�ssal, ami illeszkedik a l� em�szt�rendszer�hez �s a t�panyagok felsz�v�d�s�nak m�dj�hoz, jelent�sen cs�kkenthet� a k�lika kialakul�s�nak vesz�lye.
A rajz a l� em�szt�rendszer�t mutatja. Els�k�nt, A-val jel�lve a meglehet�sen kicsi gyomor, ut�na a hossz� �s kanyarg�s v�konyb�l ( B ). A gyomor �s a v�konyb�l az, ahol a feh�rj�k, zs�rok, vitaminok �s �sv�nyi anyagok jelent�s r�sze em�szt�dik �s felsz�v�dik.
A v�konyb�l ut�n k�vetkezik k�t igen jelent�s szerv. A vakb�l ( C ) �s a vastagb�l ( D ). Ez a k�t r�sze az em�szt�rendszernek az�rt fejl�d�tt ki, hogy a l� t�l�lje a magas rosttartalm� �trendet. K�zel 100 liter folyad�kot �s t�bb milli�rd bakt�riumot tartalmaznak ezek a b�lszakaszok, melyek enzimeket termelnek t�bbek k�z�tt – amelyek seg�tenek felt�rni �s ferment�lni a rostot.
A l� em�szt�rendszere folyamatos takarm�nyfelv�telre �s magas rosttartalm� takarm�nyra rendezkedett be. A takarm�ny gyorsan �thalad a gyomron �s a v�konyb�len, majd a vakb�lben �s a vastagb�lben tov�bb id�zik, ahol bakt�riumok seg�ts�g�vel erjeszt�dik meg. Ez a t�pus� em�szt�s az�rt alakult ki, mert a lovak gyakran csak rossz min�s�g�, rostban gazdag de nagy mennyis�g� takarm�nyhoz jutottak. Ez ide�lis a vadon �l�, illetve a rideg tart�sban tartott lovaknak, ahol ugyan nem t�l t�panyag d�s, de ann�l nagyobb mennyis�g� legel�f� / sz�na �ll rendelkez�sre.
A l� em�szt�rendszere rosszul tervezett, k�l�n�sen a nagy mennyis�g� �s koncentr�lt takarm�nyok felv�tel�t tekintve. Magas abrak adagok eset�n a gabonaf�l�k gyorsan �thaladnak a gyomron �s a v�konyb�len. Gyakran kevesebb mint a 60 % -a em�szt�dik meg ez id� alatt az abrakf�l�knek. A takarm�ny ilyen magas energia �s feh�rjetartalommal �rkezik a vakb�lbe �s a vastagb�lbe, ahol tejsavas erjed�s kezd�dik, ami lecs�kkenti a pH-t , ezzel rengeteg bakt�rium �s protozoa pusztul�s�t okozva. Ezek a bakt�riumok nem csak k�rba vesznek, de toxinok is k�pz�dnek, ami k�lik�hoz vezet.
N�h�ny j� tan�cs, melyek betart�s�val jelent�sen cs�kkenthet� a k�lika kialakul�s�nak a vesz�lye.
· V�gezz�nk folyamatosan f�regtelen�t�st. Az em�szt�rendszeri parazit�k gyakran okoznak k�lik�t.
· Biztos�tsunk mindig elegend� rostot a takarm�nyadagban. Minimum 1 kg sz�n�t etess�nk 100 testt�meg kg-onk�nt. Magasabb sz�las ar�ny tov�bb cs�kkenti a k�lika vesz�ly�t.
· N�velj�k az etet�sek sz�m�t. T�bbsz�r keveset enni a hum�n �trendben is tan�csos. Ezt a lovakn�l se felejts�k el. Ne etess�nk egy alkalommal egyszerre 2,5 kg-n�l t�bb abrakot.
· Etess�nk alternat�v energiaforr�sokat.  Sokszor a felt�ratlan energia tartalom a k�lika kiv�lt�ja. Pr�b�ljunk zs�rt, vagy sz�r�tott r�pa szeletet etetni energia forr�sk�nt.

Ne felejts�k el, hogy a k�lik�t legt�bbsz�r az ember okozza. Ha siker�l olyan takarm�nyoz�si kult�r�t kialak�tani, ami a lehet� legk�zelebb �ll a term�szetes takarm�nyoz�shoz, akkor ki lehet  kik�sz�b�lni a k�lik�t. �lland�, v�ltoz�sokt�l mentes �trendet biztos�tsunk, ami garant�lja a b�lbakt�riumok s�rtetlens�g�t.

Reischl S�muel
L�takarm�nyoz�si tan�csad�

Salinomycin    maximum 125 mg / nap

Vas 1250 mg
J�d   4 mg
Kobalt  10 mg
R�z   35 mg    Mindenkori sz�razanyag tartalomra
Mang�n   250 mg   vonatkoztatva  mg / kg
Molibd�n   2,5 mg
Szel�n  0,5 mg
Cink   250 mg

Monenzin – n�trium   Rumensin – 100 gy�gypremix   Lovaknak egy�ltal�n nem
Szalinomycin – n�trium   Salocin 120 gy�gypremix     Lovaknak egy�ltal�n nem
Narazin    Monteban – 100 gy�gypremix                      Lovaknak egy�ltal�n nem
Szalinomycin – n�trium  Sacox  120 gy�gypremix       Lovaknak egy�ltal�n nem
Maduramycin – amm�nium Cygro gy�gypremix          Lovaknak egy�ltal�n nem
FVM �rtes�t�  25 / 1996. Sz. rendelet

GY�GYSZEREK :

Apral�n – kolistin        -- nincs adat
Lincomycin               -- lovaknak egy�ltal�n nem adhat�
Tiamulin          -- nincs adat
Ecostat           -- nincs adat
Philasul          -- nincs adat
Amoxicillin           -- nincs adat
Tiamulin           -- nincs adat
GY�GYSZER K�DEX

A versenyl� sz�m�ra a legfontosabb t�pl�l�anyag az ENERGIA.
Persze az energia �nmag�ban nem t�pl�l�anyag, sokkal ink�bb a takarm�nynak az a potenci�lja amit a szervezet k�pes munkav�gz�sre ford�tani.
A "l�energetik�t"  k�t r�szre kell osztani;
Az els� fejezet, hogy hogyan hasznos�tja a takarm�ny energiatartalm�t a l�, ill. milyen munkav�gz�shez milyen t�pus� energiaforgalom p�rosul.
A m�sodik fejezetben arr�l �runk, hogy milyen sok m�dozata van a takarm�nyk�sz�t�snek, a k�l�nb�z� takarm�nyokb�l milyen energi�t k�pes a l� fejleszteni.

1
A munkav�gz�s energiaforgalma.

A lovak egyetlen termel� tev�kenys�ge a munka, a versenyz�s.
( ill. a teny�szt�s, de most nem r�luk van sz�.)
Vannak r�vidt�von versenyz�, rendk�v�li sebess�get el�r� lovak �s hossz�t�von, k�zepes temp�ban dolgoz� �llatok.
Mindezen tev�kenys�gek mozgat�rug�ja ugyanaz, m�gpedig az, hogy a szervezet mik�nt k�pes a takarm�nyokban rejl� k�miailag k�t�tt energi�t mozg�si energi�v� alak�tani.
A munkakapacit�s azon m�lik, hogy mekkora a szervezet energia "potenci�lja".
Egy molekula az Adenozintrifoszf�t (ATP) az izom kontrakci��rt. Az ATP - k�pz�s legegyszer�bb form�ja a kreatinfoszf�t (CP) hasad�sa. Azt azonban tudni kell, hogy a szervezet csak nagyon kis mennyis�get k�pes mindezekb�l rakt�rozni, a munkav�gz�ssel a k�szletek nagyon hamar kimer�lnek.
Hosszantart� munka nem lenne lehets�ges ha nem lenne m�dja ugyanakkora m�rt�kben el��ll�tani ATP - t, mint amekkora mennyis�gben a szervezet felhaszn�lja azt.

K�t k�l�nb�z� folyamat szolg�lja ezt a c�lt:

Oxidat�v foszforil�ci�:
Lebontja a takarm�ny k�l�nb�z� alkot�it (sz�nhidr�tokat,zs�rokat,feh�rj�ket) oxig�n bevon�s�val. Teh�t ez az aerob folyamat.

Glikol�zis:
Lebontja a gl�k�zt vagy glikog�nt lakt�tt�. Ez a folyamat nem ig�nyel oxig�nt. Teh�t anaerob.

A szervezet ha nem dolgozik akkor is igen jelent�s mennyis�g� ATP-t ig�nyel a testfunkci�k ell�t�s�hoz. A munk�val az ig�nyelt mennyis�g megsokszoroz�dik.

Ahhoz. Hogy ezt a k�l�nbs�get �rz�kelni tudj�k, k�sz�tett�nk egy grafikont, ezen �br�n a
100 % - annak a teliv�rnek az energiaig�nye jelzi, aki 1200m 1,12 s alatt fut le. Ha ez a l� a boxban �ll �s eszik , akkor ezen a sk�l�n 1,7-t tesz ki.
Ezt k�nnyed�n fedezi az aerob folyamat.
Ha ugyanez a l� elkezd k�nnyed�n �getni, k�r�lbel�l 200m/s-es temp�ban, akkor az energiafelhaszn�l�s 23-ra emelkedik ezen a relat�v sk�l�n. Ezen a szinten az ATP termel�s m�g mindig kiel�g�thet� aerob �ton, b�r lehet, hogy m�r r�szlegesen bel�p a sz�nhidr�tlebont�s is.
Egy 540m/s-es galopptemp� eset�n 55-re ugrik az ATP sz�ks�glet, itt m�g mindig elegend� az aerob folyamat, b�r emelkedik a sz�nhidr�tlebont�s szintje is.
650 m/s-es temp� eset�n m�r nem k�pes csak aerob m�don ell�tni a szervezet energi�val az izmokat �s bel�p az anaerob folyamat is. Ezen a ponton megkezd�dik a tejsavtermel�d�s is, ami az izoml�zat okozza ill. cs�kkenti az izmok munkav�gz�s�nek intenzit�s�t.
Ha a temp�t tov�bb n�velj�k, akkor a szervezet �tl�pi az "anaerob k�sz�b�t" �s dr�maian megn� az izmokban a glikog�n felhaszn�l�s.
A f� oka ennek ez �ri�si emelked�snek, hogy 12x rosszabb a hat�sfoka az anaerob folyamatnak, mint az aerob energia k�pz�s.
Amikor aerob �ton metaboliz�lja a szervezet a glikog�nt 36 ATP k�pz�dik, m�g anaerob �ton csak 3 ATP �s m�g 2 molekula lakt�t.
A l� ilyenkor teljesen r� van b�zva a rossz hat�sfok� anaerob glikol�zisre, mert az oxig�n rakt�roz� k�pess�ge a szervezetnek v�ges.
Ennek t�bb oka is lehet, hogy az oxig�n rakt�roz�s v�ges, egyr�szt a t�d�b�l a v�rbe nagyobb %- ban nem k�pes �tjutni az oxig�n vagy a sz�vizom nem b�r el t�bbet, de az is lehets�ges, hogy egyszer�en az izmok aerob kapacit�sa nem b�rja a nagyobb terhel�st.

Most n�zz�k meg egy versenyl� lehet�s�geit, hogy mit is tud hasznos�tani verseny k�zben:
- Amint kij�tt a rajtg�pb�l, val�sz�n�leg azonnal 100 az ATP ig�ny a relat�v �br�nkon, de akkor is a szervezet els�k�nt a t�rolt CP - t �s ATP - t haszn�lja fel.
- A t�rolt CP �s ATP el�g r�vid �let�, ez�rt eleinte anaerob glikog�n lebont�s is szerepet j�tszik, majd amikor a sz�v - �s v�rkering�s kell�en felgyorsul, akkor ism�t jelent�s szerepet kap az aerob folyamat.
- Amikor a szervezet el�ri a maxim�lis Oxig�n felv�telt, akkor az ATP - k�pz�s 80% - a aerob �s 20 % - a anaerob m�don zajlik, ami miatt/mellett sajnos a tejsavk�pz�d�s is zajlik, ami miatt a t�v v�g�re mindig cs�kken sajnos a lovak sebess�ge.
- Amennyiben egy l�nak 1200 m-n�l t�bbet kell futnia , akkor mindenk�ppen cs�kkentenie kell a sebess�get minimum az 1000 m/s al�, mert �gy cs�kkenni fog az anaerob glikol�zis, ami egy�ttal cs�kkent tejsavk�pz�d�st eredm�nyez, emiatt nem fog id� el�tt cs�kkenni a lovunk sebess�ge ill. teljes�tm�nye.

A csodal�:
Az el�z� p�ld�k egy "�tlagos" versenyl� energiaforgalm�t mutatt�k be. K�tf�le "csodal�" l�tezik:
- Az els�, amely hossz� t�v� versenyeken folyamatosan kisebb energiafelhaszn�l�st ig�nyel, mint t�rsai, biomechanik�ja jobb hat�sfokkal m�k�dik.
- A m�sodik t�pus, melynek nagyobb az aerob kapacit�sa, azaz magasabb a j�val hat�konyabb aerob folyamat ar�nya, ami term�szetesen azt eredm�nyezi, hogy kevesebb tejsavk�pz�d�s terheli a szervezetet.
Most, hogy m�r tudjuk mik�nt hasznos�tja az energi�t lovunk, elgondolkozhatunk rajta, hogy mib�l a legk�nnyebb lovunknak energiaforr�st biztos�tani.
A lovak energiaig�ny�t mindig em�szthet� energi�ban adjuk meg (MJ/nap)
Egy versenynapon 135 - 148 MJ em�szthet� energi�t ig�nyel sportt�rsunk / vagy �zletfel�nk - kinek hogy tetszik.
Alapvet�en az em�szthet� energia n�gy t�pl�l�anyagb�l tev�dik �ssze: kem�ny�t�, feh�rje, zs�r �s rost.
Vizsg�ljuk meg ezen takarm�ny kieg�sz�t�k energiatartalm�t �s, hogy mik�nt is kellene �ssze�ll�tani egy kiegyens�lyozott takarm�nyadagot versenylovunknak.

Kem�ny�t�: F�leg gl�k�z molekul�kb�l �ll, el�dleges �sszetev�je a gabonaf�l�knek
50 - 70% - k�z�tti. A kukoric�nak a legmagasabb a kem�ny�t�tartalma.
Versenylovak abrakj�ban a kem�ny�t�tartalomnak 40 - 50 % k�z�ttinek kell lennie. Lehet�leg min�l t�bb alkalommal etess�k lovunkat.
A l� szervezete lebontja a kem�ny�t�t sz�l�cukor egys�gekre a v�konyb�lben �s az felsz�v�dik a v�r�ramba. Ezeket a gl�k�z molekul�kat a szervezet t�bbf�lek�ppen hasznos�thatja:

Direkt oxid�ci� �tj�n ATP k�pz�dhet bel�le.
Az izmokban �s a m�jban glikog�n k�pz�dhet bel�le, vagy pedig b�rhol a testben zs�r.
Az izmokban t�rolt glikog�n a szervezet els�dleges energiaforr�sa a munkav�gz�shez, ezeket t�lti fel el�sz�r ha a munka ut�n pihen� �llapotba ker�l a l�.
Ezt a legegyszer�bb m�rni, mert a kem�ny�t� tartalom miatt emelkedik meg el�sz�r a v�rben mind a gl�k�z, mind az inzulin szint. A k�t legfontosabb faktor a glikog�nszint�zis "h�rmas�b�l" (A harmadik az enzimaktivit�s)
A kem�ny�t� etet�s�t azonban mindenk�ppen korl�toznunk kell, mert ha nagy mennyis�get etet�nk meg egyszerre, akkor azt nem k�pes a v�konyb�l megem�szteni, ez�ltal t�ljut a vastagb�lbe, ahol gyorsan ferment�l�dik tejsavv�. Ez viszont cs�kkenti a vakb�lben a ph - t, ami egy�b bakt�riumok pusztul�s�t eredm�nyezi, ez�ltal pedig endotoxinok szabadulnak fel �s jutnak a v�r�ramba. Ez pedig k�lik�hoz vezet.

Tanulm�nyok k�sz�ltek arr�l is, hogy a t�l sok glikog�n abnorm�lisan magas tejsav termel�d�st eredm�nyez, ami degenerat�v elv�ltoz�sokat okozhat az izmokban.
 
Zs�r: A zs�r egy sokkal rosszabb energiaforr�s, mint a kem�ny�t�, csak aerob m�don hasznos�that�, a zs�rsavakb�l sosem lesz glikog�n vagy gl�k�z.
A zs�rnak magas az em�szthet� energiatartalma az, ami miatt fontos takarm�ny �sszetev�.
Mivel minden n�v�nyi zs�r legal�bb 2x, de ink�bb 3x akkora DE tartalommal b�r, mint b�rmely gabonaf�le, ez�rt olyan esetekben szokt�k javasolni az etet�s�t, ha a l� nem k�pes abrakf�l�kb�l kell� mennyis�get felvenni.
Egyesek azon a v�lem�nyen vannak, hogy ha kell� mennyis�g� szabad zs�r �ll rendelkez�sre, akkor az a  glikog�n rakt�rak k�s�bbi ki�r�l�s�t seg�ti verseny k�zben. Ez�ltal nem fognak kimer�lni a glikog�n k�szletek, melyet aerob m�don bontana le a szervezet.
Azonban:
- K�rd�s, hogy okoz-e b�rmilyen teljes�tm�nycs�kken�st  egy 1000 - 2000 m-es versenyen a glikog�n hi�ny,  ha a l� k�l�nben is magas energiatartalm� takarm�ny kever�keket evett.
- Az izmokban t�rolt glikog�n aerob lebont�sa igen alacsony, 10 m mol / kg / s maxim�lis oxig�nfelv�tel mellett is, egy 1-2 percig tart� edz�s vagy verseny alatt.
Az sem bizony�tott, hogy a zs�rt el�g gyorsan letudja bontani a szervezet �s ez�ltal helyettes�teni tudja az aerob folyamatot.
M�sr�szt viszont egy hossz� t�v� versenyen �ri�si seg�ts�g lehet a l�nak, ha gl�k�z k�szletei csak k�s�bb �r�lnek ki.

Feh�rje: Amennyiben egy versenyl� feh�rjeig�nye kiel�g�tett, a feleslegben kapott feh�rje felhaszn�lhat� energiaforr�sk�nt.
Ehhez az "extra feh�rj�ben" lev� aminosavakat a m�j lebontja a N2-t kiv�lasztja �s amm�nia form�j�ban �r�ti. A megmarad� sz�nv�zak oxid�lva k�pezhetnek ATP - t, de gl�k�z vagy zs�rk�pz�sre is haszn�lhat�k.
Mi�rt kell nagyon vigy�zni az "extra feh�rj�vel"?
- Mert megn� az v�zfelv�tel is.
- Megn� a karbamid szint a v�rben, emelkedik a k�l�nb�z� em�szt�si rendelleness�gek vesz�lye, mint p�ld�ul az enterotox�mi��.
- A v�rben megn� az amm�nia szint, ami idegrendszeri b�ntalmakat �s a sz�nhidr�tforgalom zavar�t okozhatj�k.
- Ezeken t�l a vizelettel �r�l� magas amm�nia tartalom l�gz�szervi megbeteged�seket okoz, mivel az ist�ll�ban megn� az amm�niaterhel�s.
A teljes sz�razanyag felv�tel % - ben a feh�rje csak 6 - 7 % - t tesz ki. J� esetben.
Nagyon oda kell figyelni a feh�rjetartalomra, mert nagyobb k�rt tehet, mint amennyi haszna van az "extra feh�rj�nek".

Rost: A rost az az "energiahordoz�" , amit sokan figyelmen k�v�l hagynak, pedig a l�nak rendk�v�l j�l fejlett vakbele van, melyben �ri�si bakteri�lis �let zajlik. Ezek seg�ts�g�vel nagymennyis�g� rostot k�pes megem�szteni a l�.
A ferment�ci� v�geredm�nyek�ppen a l� eg�sz nap k�pes energiaforr�sk�nt hasznos�tani a rostot, hiszen ez a fajta lebont�s hossz� id�t vesz ig�nybe.
A l� eg�szs�ges em�szt�s�hez mindenk�ppen sz�ks�g van rostra, aminek a mennyis�g�t  (a sz�n��t)  minimum a tests�ly 1%-ban kell meghat�rozni.
Legjobb a m�g nem teljesen �rett f�b�l k�sz�tett sz�na a versenylovaknak, az m�g k�nnyen em�szthet�. Nagyon j� rost �s energiaforr�s a sz�r�tott r�paszelet, melyet etet�s el�tt felt�tlen�l be kell �ztatni. A cukorgy�rt�s mell�kterm�ke, a sz�na egy r�sz�t helyettes�tve vele n�velhetj�k a napi takarm�nyadag energiatartalm�t.

AJ�NL�S:

A versenylovaknak a k�l�nb�z� energiahordoz�k megfelel� kever�k�re van sz�ks�g�k.
A k�vetkezetess�g �s megfontolts�g a k�t kulcs t�nyez�.
T�lzott kem�ny�t�etet�s k�lik�hoz vezet, ill. felf�v�d�shoz.
T�l sok zs�r zavarhatja a glikog�n rakt�rak felt�lt�s�t, feleslegben etetett feh�rje pedig az amm�niaterhel�s miatt ellenjavasolt.
A rost nagyon fontos �sszetev�, de nem szabad mennyis�g�t nagyon megemelni, dugul�s �llhat be a belekben.

Mell�kel�nk egy versenyl� " h�zi takarm�ny kever�ket", mely alapul szolg�lhat.

Versenyl� t�p:       Versenyl� napi tak.adag:

64% zab       49% versenyl� t�p
15% kukorica       51% sz�na + r�paszelet
10% �rpa       
5% melasz
5% b�zakorpa       1 kg r�paszelet
1% tak.kieg.vit.premix     2 kg lucernasz�na
3,6% nyerszs�r      4 kg r�tisz�na
9,2% nyersrost    �sszesen:  7 kg/nap
10% nyersfeh�rje
44% kem�yny�t�
�sszesen: 7,5 Kg/nap

1295 g CP
2700 g Rost
  511 g Zs�r
2270 g Kem�ny�t�

Rem�lj�k siker�lt r�viden �s t�m�ren megvil�g�tanunk a l�nyeget �n�k el�tt, lovas szaktan�csad�nk sz�vesen seg�t �ssze�ll�tani a takarm�ny adagot lovai sz�m�ra.